Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
A rendszeres bruttó átlagkereset a versenyszektorban 12,4 százalékkal járt magasabban márciusban, mint egy évvel korábban, ami évtizedes csúcsnak számít. A teljes gazdaságot nézve a nettó reálbérek 9,9 százalékkal bővültek egy év alatt, amire szintén bő tíz éve nem volt példa. A munkaerőhiány szépen tornássza fel a béreket.
Márciusban óriási mértékben, közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások létszáma, ám eközben a regisztrált álláskeresők száma szinte pont ennyivel megugrott. Mindez csak átmeneti helyzet.
Komoly változáson fog keresztül menni a munka világa a következő évtizedekben, azonban attól nem kell félnünk, hogy a robotok teljesen elveszik az emberek munkáját, hiszen magasan és alacsonyan képzett dolgozókra is szükség lesz a jövőben. Az automatizálás eredményeképp ugyanakkor előtérbe kerülnek majd a "puha készségek", a gazdaságok egyre szolgáltatás-orientáltabbá válnak, és olyan munkahelyek jönnek létre, amelyek korábban nem léteztek - mondta Annamarie Muntz, a World Employment Confederation elnöke, a Randstad Holding Public Affairs igazgatója, aki A munka jövője címmel tartott előadást egy a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által szervezett szerdai rendezvényen.
A valóságban jóval több munkanélküli van az országban, mint amennyit a hivatalos statisztika felölel, azonban az is biztos, hogy az elmúlt 27 évben most a legnehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt a cégeknek, különösen ott, ahol nagy számban keresnek. Tartalékok még mindig vannak a társadalomban, azonban azok kiaknázása óriási erőfeszítéseket fog igényelni az államtól.
A közfoglalkoztatás eredetileg egy átmeneti eszköznek indult, azonban a kormány most felismerte, hogy sokan kényelmi okokból már megélhetési formának tekintik azt, ami össztársadalmi szinten pazarlás, különösen, amikor ilyen mértékű a munkaerőhiány. Éppen ezért a kormány nemrég elvégzett egy felmérést, melyből kiderült: 50-70 ezer közmunkás azonnal el tudna helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon - jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara szerdai rendezvényén. Beszélt arról is, hogy a külföldi piacokra termelő, külföldi tulajdonú nagyvállalatok küzdenek a legnagyobb munkaerőhiánnyal Magyarországon.
Az elmúlt évek fantasztikus munkaerőpiaci fejleményeiről számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója pénteken a kormányközeli Magyar Idők hasábjain, azonban néhány dolgot elfelejtett megemlíteni. Például azt, hogy létezik a közmunka, ami nagyban megszépíti azokat a számokat, amelyekkel az EU-ban dicsekedhetünk, de azt is, hogy a fiatal közmunkások száma megsokszorozódott az elmúlt években.
Nagy löketet kapott az államtól az építőipar a CSOK kibővítésével és az új építésű lakások áfájának csökkentésével, így egy év alatt megduplázódott az új építési engedélyek száma. Noha legalább tíz éve nem volt olyan erős a fizetőképes kereslet a lakáspiacon, mint most, a lakásépítési konjunktúra beindulása mégsem egyszerű, hiszen az egyik elengedhetetlen erőforrás, a munkaerő, jobban hiányzik az ágazatból, mint valaha. Az égető szakemberhiány miatt a kivitelezési költségek is gyorsan emelkednek, ami csorbítja az új kedvezmények hatásait is.
Bár az állami egészségügyi kiadások 2013 óta folyamatosan nőnek, reálértéken először csak 2015-ben haladták meg a 2008. évi szintet. Uniós és régiós viszonylatban is kevés pénz jut itthon az ágazatnak, pedig a magyar állam relatíve sok pénzt elvon a gazdaságtól. A kormány azonban úgy tűnik szilárdan kitart amellett, hogy amíg a kórházak gazdálkodása nem kerül egyensúlyba, addig lényegében csak tűzoltásra biztosítanak pluszforrásokat.
Kismértékben csökkent az üres álláshelyek száma a versenyszférában 2016 utolsó negyedévében, ám az még így is a harmadik negyedéves rekord közelében maradt.
Hosszabb távon 100-150 ezer közmunkást szeretne átterelni a kormány a versenyszférába - mondta Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaságnak. A kormány pénteken jelentette be, hogy jelentősen szigorítja a közmunka-vállalás feltételeit, és a "következő időszakban" 50 ezer közmunkást terel át a valós munkaerőpiacra.
Elsősorban a munkaerőhiány miatt látványosan emelkedik az átlagbér Magyarországon, azonban arról eddig kevés szó esett, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. Valójában óriási jövedelmi szakadék tátong a főváros és a vidék között, így bérnövekedés üteme is mást-mást jelent Budapesten és azon kívül. A gazdasági fellendülésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - kevés kivételtől eltekintve - a versenypiaci fizetések emelkedése a legtöbb megyében lendületet vett, ám van ahol ez sovány vigasz, hiszen jelentős lemaradást kell még behozni.
Huszonévesen és nőként sem lehetetlen nemzetközi sikereket elérni cégvezetőként Magyarországon - ezt mutatja a 26 éves Lászlóffy Vivien példája, aki komoly külföldi tapasztalatokkal felvértezve két éve vette át a Budapesten született divatcég, az ÁERON ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén már felkerült az amerikai Forbes listájára a 30 év alatti európai tehetségek közé. Portfolio-nak adott interjújában többek között az ÁERON külföldi terjeszkedéséről, jövőbeli terveiről és a magyar divatipar hiányosságairól is beszélt. Meglátása szerint sokkal több külföldi márka gyártatná Magyarországon a ruháit, ha nem lenne ilyen óriási munkaerőhiány a szakmában.
Szoftverfejlesztőkből és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az IT-munkaerő magyar piacán, ahol a munkaadók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell, hogy tegyenek az állások betöltéséért - derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. A pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek, hiszen esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert HR-eszköztár.
Magyarországon egy a versenyszektorban dolgozó munkavállaló átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresett tavaly. Nem mindegy azonban, hogy mekkora cégnél vállal munkát: a nagyvállalati alkalmazottak rendszeres átlagkeresete bruttó 300 ezer forint körül alakul, miközben a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint bruttó 180 ezer forintot lehetett keresni, legalábbis papíron.
Az esélyegyenlőség-teremtés a munkavállaláson keresztül, avagy a kivándorlás, vagy itthon maradás volt a témája a Global Shapers Community Budapest Hub által csütörtökön rendezett interaktív panelbeszélgetésnek, amelyet a Davosban zajló Világgazdasági Fórumhoz kapcsolódóan szerveztek. A beszélgetés tanulságai szerint a kivándorlás csak bizonyos területeken járult hozzá a munkaerőhiányhoz Magyarországon, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci problémák kezelése és a versenyképesség javításának céljából egyértelműen az oktatásnak kell valami nagyon újat felmutatnia itthon, és azt is nagyon gyorsan.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
